2012. augusztus 26., vasárnap

Nagykanállal mérve avagy amikor a méret számít

Ciao Bella,

Noha már lassan búcsúztatjuk a nyarat, én épp hivatalos nyaralásom küszöbén toporgok és a lázas pakolás közepette nem tudom szó nélkül megállni az idei nyár abszolút kedvencét (már ami engem illet): VÉGRE hosszú évek után először TÖBB bikinim is van és EGYSEM fekete ;-)

Nos, nem tehetek róla, de a természet bőkezűen (el)bánt velem, persze tudom, most sokan fejbe dobnának egy méretes könyvvel/székkel* (*tetszés szerint behelyettesíthető a kezed ügyébe akadó tárggyal), de mielőtt ezt megtennéd, gondold csak végig:
- nagy méretű melltartót találni NEM könnyű, mert
  • VASTAG a pántja (tudod, amiket nagymamád hord, khm, pár évvel fiatalabb vagyok mint ő, ugye érthető, hogy nem arra vágyom?), így ha kikandikál a ruha alól, az enyhén szólva is lelombozó (arról nem is beszélve, hogy egy pántos ruha esélytelen...)
  • FEKETE, FEHÉR....ennyi! felejtsd el a mintás, színes, selymes, csipkés és egyéb szépségeket, mert a gyártók szerint ha nagy a melled, neked mindegyisaz mibe rakod őket
  • DRÁGA, nincs ezen mit szépíteni, nekem szóba sem jöhet egy Calzedonia és társai; onnan indítok, hogy Triumph, ami alaphangon 8.000 HUF-ba fáj

Ugye most már kicsit másképp tekintesz magadra nyaktól lefelé?
Na és a füdőruhaszezon maga a rémálom...mert a gyártók azt feltételezik, hogy én nem akarhatok bikinit, ezért nagyobb kosárméretben is a fenti akadályokba ütköztem, illetve szűkült a színválaszték FEKETÉRE.
Idén nyáron azonban megtörtént a CSODA :) Miután már végigjártam a szokásos forrásaimat (ideértve a Triumph outletet is) és szó szerint pityeregtem a próbafülkében, mert úgy éreztem, mintha egy gnóm amorf lennék, aki nem érdemli meg, hogy divatos bikinit kapjon....NA AKKOR beírtam a gugliba, hogy "nagyméretű bikini" és láss csodát :))) rábukkantam egy online üzletre, a Bravissimára (webshop itt,klikk ide). Telis-tele vannak szebbnél-szebb bikinikkel és fehérneműkkel. Igenám...de  online...pont ez az a ruhadarab, amit FEL KELL próbálnom. Addig kutattam a weboldalt, míg megtaláltam, hogy ugyan üzletük nincs, de raktáruk van, és előzetes egyeztetés után ki lehet oda menni próbálgatni. Azon nyomban foglaltam is időpontot és elmentem hozzájuk.
A "raktár" szó egy abszolút kulturált helységet jelent, ami egy családi ház garázs része, járólappal, próbafülkékkel, nagyon kis csini. És a választék...életemben először VÁLOGATNOM kellett, mert a méretemben sok minden volt :) C-I kosárig specializálódtak, így maga a Kánaán várt rám!
Az első látogatásom 2 bikinivel végződött, amit megtoldottam még egy (már korábban említett) rózsaszín pöttyös cukorfalattal. A kép sajna nem a legjobb, de ha már nem leszek papírkutya, akkor viselés közben posztolok róluk :)

Azóta minden nőtársamnak ajánlom, mert csodaszép melltartók is vannak és itt végre azt éreztem, hogy átlagos nő vagyok, átlagos igényekkel :) Egyébként az eladó hölgy roppant készséges és segítőkész és biztosított arról, nem vagyok egyedül, akinek "Jajj de jó, végre nem csak fekete!" "Milyen vékony a pántja!" mondatok elhagyják a száját az üzlet kínálatát látva.
Ha Neked vagy ismerősödnek segíthet, már megérte megosztanom, add tovább, mert ha valaki, akkor én átérzem a méret problémákat.
Mert a méret sem akadályozhat meg, hogy divatosak legyünk a strandon is :)

Most egy időre elköszönök, jön a megérdemelt nyaralás, ám ha valami érdekeset tapasztalok, amit megosztanék Veletek, azt Facebookon (itt) úgyis olvassátok majd!

Csók, puszi, pá édeseim

Zsuzska

2012. augusztus 23., csütörtök

Bring it on, baby avagy próbáld fel/meg!

Ciao Bella!

A mai outfitem kapcsán eltűnődtem, vajon egyedül rám jellemző-e, hogy sokszor már gondolatban elvetek egyes ruhadarabokat anélkül, hogy legalább felpróbálnám őket? Aztán ahogy virtuális bolyongásom során összefutottam néhány "önsegítő" pluszos (amerikai) blogba rájöttem, nem vagyok egyedül ezzel (sem).

Idén nyáron kicsit visszanyúlva a 80-as évek C.C. Catch ill Flashdance inspirálta kötött fejpántos időkre, előtérbe kerültek a kötött ill horgolt ruhadarabok. Nálunk a Süel (csekkolhatod FB-on) márka darabjait számos celeben láthattad a médiában, persze ők nem éppen pluszos méretűek... És itt meg is érkeztünk a dilemmámhoz. Gyakorlatilag egész nyáron szemeztem ezekkel a horgolt csodákkal, sőt még a Süel Fashion Street-en található üzletébe is betértem...végigmatattam a vállfán sorakozó szépségeket majd megállapítottam, ez nekem NAGYON NEM állna jól.
Ebben a hitben voltam egészen múlt hétvégéig, amikor is teljesen véletlenül bementem a Debenhams üzletbe (ők is ott vannak FB-on, klikk ide) a Westendbe (ahová egyébként sosem járok az ott fellelhető embertömeg nívója miatt) és már a pénztártól való távozás után reklamált a hetedik érzékem, amikor megpillantottam ezt a bézs felsőt. Ott árválkodott a maradék "SALE" részleg ruhái között, és szinte kiabált, hogy vigyem haza. Nana, nem eszik ám azt olyan forrón, lássuk hogy áll. Valahogy azt éreztem, adok neki egy esélyt...és milyen jól tettem :) (legalábbis szerintem). Noha szezonvége, de beszereztem így legalább pénztárcakímélő módon ezt a horgolt csodát, ami remek módon elfed de nem sátorszerűen egy ujjatlan topot.

Tanulság:
1. MINDIG, MINDENT próbálj fel! Nagyon sok függ a szabástól, a minta és a tested kapcsolatától, hiszen nem szalagról jöttünk le, különbözőek vagyunk, jól állhat valami, ami a vállfán lógva nem túl vonzó - egészen addig, míg meg nem töltöd élettel!

Kiegészítés:
2. Több méretet próbálj - én rutinosan 1-el nagyobb /kisebb méretet is beviszek mindig magammal, mert ahány cég, annyi szabás, és így megspórolom a rohangálást is a próbafülkébe-és-ki.

Szóval próbára fel, bring it on, baby!

Csók, puszi, pá édeseim
Zsuzska

2012. augusztus 21., kedd

Mustáros szerelem

Ciao Bella!

Azt hiszem, nem túlzás azt állítanom, hogy MINDEN nő életében van időről-időre egy fixáció, egy olyan ruhadarab (=behelyettesíthető cipőre, táskára, ékszerre, stb), ami nem hagyja nyugodni...mert egyszerűen KELL...
Nálam ez most egy mustárszínű nadrágban testesül meg (többek között...mert a rojtos Zara clutch táskára most nem térek ki, de persze gondolataim akörül is csaponganak). Ne kérdezd, miért pont nadrág...miért nem egy felső? (azt talán még könnyebben kapok magamra..) vagy egy kardigán? (még ha nem is tetszik, lassan beköszönt az ősz, bár kicsit örülök, mert NAGYON fogom értékelni, hogy nincs trópusi forróság, így nem izzadok, mint egy kacsa, nem mászik szét a smink a szememen, végre leengedhetem a hajam, mert nem izzad a nyakam s ezáltal nem göndörödik az 1 órás munkával összehozott relatíve egyenesebb hajkoronám) 
Ezek persze teljesen lényegtelen kérdések, mert ha egyszer beüt a krach, és elképzelünk/kinézünk egy-egy darabot, jöhet az Armageddon, az sem gátolhat meg minket, nemigaz?
Nálam ez most olyan méreteket öltött, hogy szombaton már meg is vettem az elképzelt mustársárga nadrághoz szánt nyakláncot, fülbevalót és karláncot (lásd mai outfit, íme:)
S bár abszolút divatszín lesz ősszel, eddig nem sikerült a nadrágra rábukkannom, de persze hogy nem adom fel :) Hiszen milyen szuper lesz feketével vagy bézzsel, barnával esetleg egy élénkebb színnel kombinálva! 
És hogy ti is elképzelhessétek (és esetleg kedvet kapjatok hozzá), összedobtam pár szettet az alapján, ami a fejemben kavarog :) Noha attól tartok, az Yves S. L. gyűrűre még spórolnom  kellene, de képzeletben már megvan ;-)
Azért belecsempésztem a rojtos (fringe) clutch táskát és némi peplum vonalat is (lásd korall felső), ami ősszel is trend marad. A szegecseket csak szolidan, de jelzésértékűen elrejtettem egy karperec formájában, ahogy az állatmintáktól sem szabadulunk a következő hónapokban így némi vadcica helyet kapott kiegészítőként a válogatásomban.

Egyébként a plázákat járva sok helyen visszaköszön a mustár sárga, szerintem érdemes beszerezni egy alapdarabot, mert amint a fenti képek mutatják, remekül kombinálható és alakunknak megfelelően egy szűkebb nadrágot hosszított felsővel abszolút elképzelhetőnek tartok, még 40-es méreten túl is ;-)

Csók, puszi, pá édeseim

Zsuzska

2012. augusztus 19., vasárnap

Fatkini avagy vállald be!

Ciao Bella!

Noha lassan vége a nyárnak, de nem tudok nem elmélkedni egy amerikai plus size blogger forradalmán, aminek köszönhetően nálam elnyerte a Jean D'Arc címet..

Történt ugyanis, hogy egy las vegasi kiruccanást követően megosztott magáról néhány bikinis képet (lásd fent, ill még több Fatkini 2012 bejegyzés alatt itt), amit kellő öniróniával csak "fatkini"-nek nevezett (nálam már ez is totál LOVE) és arra biztatta a nőket, hogy vállalják nagyobbacska testüket a strandon is, merjenek 2 részes fürdőruhát hordani.
Mondanom sem kell, számtalan kommentet (és pozitívakat!) kapott és beindult egy olyan láncreakció, melynek eredményeként egyre több nő küldte be Gabinak a saját bikinis képét (fatkini gallery ide kattintva). Ennek kapcsán elgondolkodtam: ahogy Amerikában a nőknek (még a pluszosoknak is) jóval több önbizalmuk van, mely fordítottan arányos a bennük rejlő irigységgel - vajon nálunk milyen reakciót váltana ki egy hasonló mozgalom? Attól tartok (és TÉNYLEG nem szeretnék negatív lenni), hogy nálunk ez inkább szörnyülködést váltana ki - és ha elég nagy buzz alakulna ki körülötte, Schobert Norbi is bejönne a képbe, mint zsírharcos...ami (if you ask me) elkeserítő...
Pedig gondoljunk csak bele: a nők 80%-ának (bár megkockáztatnám a 90-et is...) NINCS kifutó-modell-tökéletes alakja (erre a metrón, olasz órára menet figyeltem fel, mert azon gondolkodtam, vajon az én kis elmélkedéseim a blogomon mást is érdekelhetnének ill. érinthetnek -  az én drága barátnőimen kívül??). Nagyon sokszor hallom a panaszáradatot nálam JÓVAL vékonyabb barátnőim szájából "Túl széles a csípőm" "Vastag a bokám" "Nem elég hosszú a lábam" "Vastag a karom" és még sorolhatnám...amiből arra következtetek, hogy ami a tökéletlenséget illeti: ÉN SEM VAGYOK EGYEDÜL - vagyis Te sem, kedves olvasó ;-)
Miután ez a ténymegállapítást megtettem, jön a következő kérdés: vajon melyik jobb:

a, Keseregni, elégedetlenkedni, UTÁLNI magad és szenvedni a strandon, szenvedni egy szűkebb ruhában, mert urambocsá' picit nagyobb a hasad?
b, elfogadni, hogy amiben vagy az TE vagy...a TE tested, amitől nem szabadulhatsz, megbékélsz vele és elkezded SZERETNI, mert Benned is van valami, ami hangsúlyozást érdemel. Ha pedig tudsz az adott problémán változtatni: hajrá! és ez esetben is fogd fel úgy, mint egy ÁLLAPOT, amin Te változtatni fogsz, így hát miért kellene utálkozni azon, ami úgyis formálható?

Nyilván költői volt a kérdés, de ha ennyire egyértelmű a válasz, miért nem ezt tesszük? 

Még az is lehet, hogy hamarosan jönnek az én fatkinis képeim :))) Addig is egy félig-Jean-D'Arcos kép rólam...bikiniben....amit IMÁDOK, mert végre nem fekete és nem öregnyanyás a pántja, voilá:



Csók, puszi, pá, édeseim
Zsuzska

2012. augusztus 16., csütörtök

Pick of the day, Aug 16, GUESS

Ciao Bella!

A mai outfitem eszembe juttatta a táska történetét, így gondoltam, megosztom Veletek.
Előtte megmutatom, ma hogyan láthatnál, ha szembe jönnék Veled az utcán (persze elképzelhetően néhány csepp izzadtság ott fénylene a homlokomon és a hajam is hullámosabb lenne a tarkómon gyűlő verejték miatt, egyszóval MA MELEG VAN, amire én nem készültem, de sebaj, éljen a légkondi- hisz' nem vagyok még eléggé megfázva ebben a bolondos időben..)
És a történet: 2 éve először léphettem a hőn áhított Toszkán- földre, amit meg annyiszor elképzeltem már, miközben ezredszerre is megnéztem kötelező jelleggel egyik kedvenc filmem, az Under the Tuscan Sun-t (nekem angolul van meg, CHECKITOUT angol nyelvű trailer itt és az egész film magyarul itt ) és szinte láttam, amint lobog a hajam a szélben, ahogy átszaladok a napraforgómezőkön (khm...szaladok...na azért az megérne egy misét). Első alkalommal Pisa és Firenze fért bele a nyaralásunkba, amit Levanto nevezetű apró tengerparti városkában töltöttünk. Firenze egyszerűen magával ragadó, varázslatos az apró utcáival, a gyönyörű dómjával és telis-tele van liliommal, a város szimbólumával (még a csatornafedőket is ez díszíti), amit mágikus jelként fogtam fel, hiszen a Zsuzsanna héber eredetű szó és jelentése?? Naná, LILIOM :)
Na de vissza a táskához; Városnéző túrára kevés időnk maradt, de azért egy gyors "Marco! Beugrunk ide egy percre?"  látogatás belefért, hiszen ellenállhatatlan vágyat éreztem egy kis bag shoppingra a Guess előtt elhaladva. Mint egy űzött vad, úgy rohantam be és bár nem néztem az órámra, de mögöttünk "kattant a zár", hiszen záróra volt, amit a roppant-olasz, roppant-erőszakos eladó igyekezett is a tudtomra adni. Volt még pár bag-maniac rajtam kívül az üzletben, másokat is bevonzott a 50%-70% leárazás matrica és már csak 1-1 darab "olcsósított" táska várta, hogy valaki hazavigye. Nekem egyből megakadt a szemem ezen a bézses-furcsaszínű és fazonú táskán (félben összehajtható és keresztpánttal átvetős fazonúvá alakítható). Lekaptam a polcról, de ugye az elsőbe NEM ugrunk bele, szét kell még ott nézni - viszont rutinosan Marco kezébe nyomtam, nehogy nézelődésem közben valaki elvigye előlem. 
Ezután egy gyors sprintben végigloholtam a bolton, Marco mögöttem, kicsit helyzetidegen módon szorongatva a táskát, ám most is bebizonyosodott: az első gondolat mindig jó :) A roppant-olasz eladónő már gyakorlatilag az esti randiján volt lélekben, minket persze a pokolba kívánt és egyértelműen jelezte: jó-lenne-már-ha-mennétek nézéssel rákérdezett, kérem-e a táskát. SÍÍÍÍÍÍÍÍ, naná, hogy igen, egy gyors fizetés és máris szorongattam legújabb szerzeményem, amit azóta is nagyon szeretek!

Csók, puszi, pá édeseim
Zsuzska

2012. augusztus 15., szerda

Pick of the day - FURLA

Ciao Bella!

Ugye titeket is "vigasztal", hogy végre szerda van - innen már csak kifelé vezet az út ebből a hétből is és beköszönt a HOSSZÚ HÉTVÉGE, yeaaah!
A mai választásom nehezen született meg, mert a Portugáliából ajándékba kapott sál versengett a kedvenc fekete táskámmal....na vajon melyikük nyert? Természetesen a 6 órás shoppingolás véres-verejtékes küzdelem árán megtalált FURLA táskája. Olaszországban bukkantam rá - szó szerint, hiszen Európa egyik legnagyobb (ha nem a legnagyobb!) outletjét jártam fáradhatatlanul (Serravalle Designer Outlet, klikk ide) mikor is átverekedve magam egy kupac ázsiai vásárlón, megragadtam A táskát! Mert ez számomra tényleg az "it bag". Alapvetően nem vagyok egy Furla rajongó, mert nekem túlságosan konzervatívak - de ebben a táskában megtetszett a különleges fogantyú része illetve az anyag "bubis" mintázata, íme:

Csók, puszi, pá édeseim!

Zsuzska

2012. augusztus 14., kedd

Pick of the day - Burberry BODY

Ciao Bella!

Olybá tűnik, lassan itt az ősz, de nem akarom én még temetni a nyarat, hiszen a hétvégére szuper meleget jósolnak a jósok :) és még én is egy szuper nyaralás előtt állok. Viszont a ma reggeli enyhén szeles, picit hűvösebb idő remek alkalmat adott az egyik szenvedélyemre: a SÁLra (a.k.a. kendő).
Nagyon szeretem őket, és amint a mai outfit bizonyítja: tökéletesen képesek feldobni egy unalmasnak (de legalábbis egysíkúnak) tűnő fekete szettet is.

Ma amolyan minimalista napom van - minimál smink, minimál színskála, de néha kell ilyen is - igyekeztem ellensúlyozni olyan részletekkel, mint "waterfall" fonás, 1-2 kiegészítő és a mai top választásom (pick of the day) a parfümöm :) ami Burberry: BODY. Jól passzol ehhez a hüvösebb naphoz, egész nyáron erre várt a szekrényemben lapulva, ugyanis a nagy melegben ritkán viselek parfümöt, előnyösebbek szerintem a testpermetek.
A fenti kollázsról lemaradt a nyaklánc, amitől Eszti barátnőmet kiverné a víz - na nem az ízléstelensége miatt, hanem az állaga: csupa toll :) Na erről biztosan nem ír, de minden egyéb ékszerről igen,az ő jópofa stílusában - gyönyörű képekkel illusztrálva. CHECKITOUT: Katt ide .


Csók, puszi, pá édeseim
Zsuzska

2012. augusztus 13., hétfő

A NŐ - step by step

Ciao Bella!

A minap egyik kedves ismerősöm első hangzatra klisé- szerű kérdést tett fel nekem: hogyan legyen jó nő? Hogyan legyen NŐIES nő? Mert azt bizony tudja, hogy valahol ott rejtőzik benne (is), de elő kellene csalogatni.
Bármennyire is közhelyesnek tűnhet, de nem hagyott nyugodni a dolog, így született a mai bejegyzés. Nagyon egyszerűnek, de ugyanakkor bonyolultnak is hangzik a kérdés. Azt hiszem, némelyik gondolatom szintén klisének hangzik majd, bár igyekszem roppant eredeti lenni majd a fogalmazásban :)
K. (mert nevezzük csak így a kedves hölgyet) egy bájos, kedves teremtés, aki ránézésre lázadó korszakát éli, most kezd kibújni a csigaházából (én is átmentem ezen, a Guns n Roses póló le sem szakadhatott rólam..ahh...memories), 20-as éveiben jár, leginkább nadrág-top kombinációkban látom s még helyes pofiját is takargatja sokszor arcába omló tincseivel. 
Gondoltam egyet, és ami a külsőségeket illeti (s bár csak felületesen ismerem, de eddigi benyomásaimra hagyatkoztam) összeállítottam neki pár szettet - egészen pontosan négy irodait és egy lezserebbet. Igyekeztem szem előtt tartani a személyiségét (nem az a habos-babos típus) és nem túl éles váltást létrehozni, akár még csak képzeletben sem, amit egyből elutasítana.

A lazábbal kezdeném, ami biztosan a legközelebb áll jelenlegi stílusához, mégis úgy érzem, picit nőiesebb. Íme, hogyan lehet egy egyszerű farmer-ing párosítást megbolondítani tűzpiros kiegészítőkkel - remek lehet egy pénteki munkanapra vagy egy barátnős mozizáshoz.




Ennél egy fokkal már elegánsabb, de nálam még mindig a "sikkesen laza" kategóriát erősíti a következő szett, ahol különösen beleszerettem a menta színű nadrágba. Idén nyáron nagy divat lett, de nekem sajna nem sikerült beszereznem (nem mintha célirányosan vadásztam volna rá, de a tudatalattimba kódoltam), csak egy fűzöldet, de nem tettem még le róla ;-) Ez annyira fagyiszínű lett, hogy muszáj volt elneveznem az összeállítást. Egyébként azt sem hagytam figyelmen kívül, hogy K. számára ne legyen teljesen helyzetidegen az adott ruhadarab, így tűsarkú cipőket még véletlenül sem néztem, hiszen még sosem láttam abban. Az majd a "next level" egyszer valamikor :)


 A nadrágoknál maradva egy újabb pasztell összeállítás született meg bennem, K-ra gondolva, ahol roppant bájos a felső és a cipő már az idei ősz előszele : éljenek a loaferek, mokaszinok és társaik! Nőies, romantikus és szerintem jól állna neki, íme:

 A következő összeállításba belecsempésztem némi lázadó vonalat, ami szegecsek formájában jelen van a loafer cipőn és a táskán is, valamint az apró fülbevaló kövei is erre utalnak.
És ennyi nadrág után ideje egy még nőiesebb darabbal zárni a sort, a rettegett SZOKNYÁVAL, ami szerintem a nők nagyrészének jól áll szabásának és hosszának köszönhetően. A vagányságot itt is belecsempésztem az övvel és táskával.


Nagyon kíváncsi vagyok, mit szól majd ezen képek láttán... először biztos "neee....ezek, rajtam??" reakciója lesz, de hátha ezek hatására legközelebb, mikor vásárolni megy, eszébe jut majd 1-2 tippem és segíthettem neki.
Ami pedig a (JÓ) NŐ fogalmát illeti, mielőtt még olyan benyomásotok lenne, hogy leragadok a külsőségeknél, szeretném leszögezni, hogy véleményem szerint IGENIS  a belső és a kisugárzás a legfontosabb. De mi is az a kisugárzás? Olyan nehéz megfogalmazni, biztos találkoztál már olyan nővel, akinek kellemes a hangja, megszépül, ha mosolyog, kedvesen szól másokhoz, nőies de mégsem mű...Na, neki megvan az a PLUSZ, ami szerintem igenis, hogy tanulható és elsajátítható. Hiszen a mosolyra csak oda kell figyelned - Neked is van :) A kedvesség ugyanez a kategória - tudod, bánj úgy másokkal, ahogy szeretnéd, hogy Veled bánjanak. Én meg vagyok arról győződve, hogy a karma vagy nevezzük bárhogy is, LÉTEZIK s vissza fogod kapni akár a jót, de a rosszat is, így think twice mielőtt nekifeszülnél bárkinek is! 
Az én szótáramban a NŐ melletti felsorolásban elől szerepel egy igen fontos jelző: MAGABIZTOS...igen, tudom, ez nem mindenkinek egyszerű, de kezdd el ma...írj egy listát, mi az amit SZERETSZ magadban, ezáltal ÖNMAGADAT is szereted. Ez indítja el azt a láncreakciót, aminek a végén egy MAGABIZTOS nő születik!
A részletek szerintem nagyon fontosak...a mozdulatok, a gesztusok amiket a külvilág felé teszel. Figyeld meg mennyivel másként fogja poharát, beszél a bolti eladóval vagy gyújt rá egy cigarettára (igen, tudom, fujj cigi) egy NŐ és egy lány...figyelj és tanulj!
Persze ha mindez olyan egyszerű lenne, valaki már réges régen megírta volna azt a kézikönyvet, amiből mindezt megtanulnád. Ennek híján figyelj...kérdezz (akár tőlem, akár más nőktől) és tanulj. 

Folyt. köv.! :)

Csók, puszi, pá, édeseim
Zsuzska


2012. augusztus 12., vasárnap

Makeup Paradise

Ciao Bella!

"Heaven...I'm in heaven" (Louis Armstrong&Elle Fitzgerald elénekli neked, click here) kb pont így érzem magam, mikor átlépem az Ó utca 24-26 ajtaját...

Welcome
Az "Ó utcai sminkes boltot" (=polgári nevén Kryolan City) pár éve fedeztem fel, amikor még inkább kezdtem mélyebbre ásni magam a sminkelés rejtelmeibe és (tisztelet attól az 1-2 kivételtől) elegem lett a drogériákban kapható kommersz márkák gyakran silány minőségéből. Ez az üzlet olyan márkákat forgalmaz, amikről anno persze fogalmam sincs, hiszen a Kryolan, Paris&Berlin vagy a Ben Nye (* ahhhhh...a szemöldökceruzája PERFECT, annyira imádom, pont az a hideg, szürkés barna, amit ha felkenek, nem tűnök "kiszeltündésen" túlzónak!) csak szakavatott, profi sminkeseknek jelentett valamit. Mikor először beléptem, emlékszem olyan zavarban voltam, mert a körülöttem lévők céltudatosan, szakkifejezéseket használva kutattak, én meg abban sem voltam biztos, hogy engem, mint mezei "civilt" kiszolgálnak-e majd. És mennyire csalódtam...POZITÍVAN! A mai napig is bármikor betérek, roppant kedves és SEGÍTŐKÉSZ eladók (akik mellesleg sminkesek, tehát értenek hozzá..)fogadtak és fogadnak és bárki vásárolhat náluk.
A héten elvittem Dórit, akinek (és nem csak neki :)) már sokszor meséltem erről az üzletről, ahová pár havonta elnézek egy túrára - például amitől egyediek: a szivárvány MINDEN árnyalatában találsz náluk MATT szemhéjpúdereket, porokat, ami nem kis előny, hiszen nézd csak végig a drogériák polcait, telis-tele van "diszkóbarbi" fényes, csillámos porokkal... Itt is találsz ilyeneket, de én mégis a matt miatt megyek sokszor (aztán persze mindig elcsábulok minden egyébre is). 
ízelítő a színekből
még több szín

és még több!

Dóriról azt kell tudni, hogy nála a sminkelés eddig kimerült a szempillaspirálban de ezen változtatni szeretett volna és úgy érezte, én vagyok a megfelelő "tapasztalat" akire szüksége van. Segítségemre volt Zsófi, az egyik lány az üzletből, aki végtelen kedvességgel és türelemmel végigmutogatta majd' a fél kínálatot :)  Ugye volt már olyan érzésetek, hogy egy eladó csak rátok akar tukmálni valamit és PONT nem érdekli, valójában mire van szükségetek? Na itt meg lehet élni ennek homlokegyenest ellenkezőjét, mert figyelnek rád, és arra amit mondasz és megpróbálnak segíteni! Dóri is ugyanerről biztosított, mikor kiléptünk az üzletből, felpakolva alapfelszerelésével.
Mivel kezdő "színezgető"-vel álltunk szemben, így nem is javasoltam neki a kobaltkék ill. olivazöld porokat, helyettük összeállítottuk Dóri basic szettjét, ami tartalmazott:
- egy bézs (SAHARA névre hallgat, gyönyörű!), egy vil.szürke szemhéjpúdert és egy sötétebb barnát a mélyítéshez
- egy rózsaszín és barack között elhelyezkedő pirosítót (totál univerzális, hiszen nem túl karakteres)
- alapozóecset, pirosítóecset, vágott ferde ecset
- szemöldökceruza (a már emlegetett Ben Nye, Taupe árnyalat, IMÁDOM), hegyező, fehér szemceruza
-folyékony alapozó és mattító, transzparens púder (ez utóbbit használom én is, nincs benne színezék, ezért nagyon praktikus télen-nyáron, hiszen felveszi az épp aktuális alapozó színét!)
Dóri csomagja
Élvezettel hallgatta a tanácsokat, amiket ezúton is köszönünk Zsófinak, és láttam rajta, hogy új korszak kezdődik! 
Én imádom sminkelni magam, noha nem vagyok "mékapártiszt", de lehetek a példa mások előtt: elég ha lelkes vagy, ha érdekel és ezzel el is juthatsz a szempillaspirálon túlmutató szintre. A youtube is segít, rengeteg úgynevezett "tutorial", vagyis oktató video van fent, amikből sok tipp és trükk elleshető, én gyakorta nézelődöm ott is. Persze a titok a gyakorlásban rejlik, én naponta sminkelem magam (ahogy én hívom: arcot rajzolok magamnak) és a reggeli office look eléréséhez nem kell több 10-15 percnél: alapozó, púder,  natúr szemhéjpor, tus (vagy ceruza vagy jól pigmentált szemhéjpor vizes ecsettel tusként használva), szemceruza, szemöldök, spirál, pirosító és készen is van. Csak addig tűnik időigényesnek vagy bonyolultnak, amíg el nem kezdi az ember. És szerintem igenis megéri: ANNYIT tud dobni az emberen egy fáradt reggelen nem is kell jobb optikai tunning :)
Végül is egy kis műszempilla szemezgető - talán picit DRAGQUEEN (pucckirálynő, itt a meghatározás) hatásúak, de roppant viccesek, színesek, olyan Zsuzskásak :)

Csak javasolni tudom mindenkinek ezt az üzletet, én még sosem csalódtam - és a nagy brandekkel összehasonlítva abszolút pénztárcabarát hely!

Csók, puszi, pá édeseim

Zsuzska

2012. augusztus 11., szombat

Vintage shopping avagy a second hand varázsa

Ciao Bella!

Manapság minden divatos, ami régmúlt korokat idéz (lásd az olyan felkapott helyek, mint Tejivó) és a second-hand shopping, másnéven "turkáló, turi" is mindinkább sikk, mint ciki. Engem ezek a címkék sosem zavartak vagy érdekeltek különösen, mindig is élvezettel vetettem bele magam egy-egy turkáló színes, zűrzavaros kínálatába, valami kincs után kutatva. Anno ez időigényesebb és türelempróbálóbb feladat volt, hiszen szó szerint kupacokban és szó szerint turkált az ember - ma már a vállfás módszer sokat segít!

Szeretem az egyedi dolgokat, és ehhez tökéletes táptalaj a turi, ahol mindig sikerült valami különlegeset kihalásznom a roskadozó bálák tengeréből, legyen szó akár egy különös hátmegoldású csipkebetétes pólóról vagy egy színes karperecről. Mára már valóságos sikké vált, hogy a tehetős, magukra adó és divatérzékeny nők "vintage" ruhadarabokat szerezzenek be - bár itt hirtelen meg is állnék egy szóra...azt hiszem, nem árt tisztázni, mi a vintage is valójában? Sokan keverik a szezont a fazonnal, és minden 1 évnél idősebb ruhadarab vintage jelzőt kap - HIBÁSAN! Vintage-nek a 20-as évektől 70-es évekig terjedő időszak ruhadarabjait (ill. kiegészítőit, lakberendezési tárgyait, stb) nevezzük, ami nem összekeverendő az időben azt követő retroval (80-as, 90-es évek!). Persze mennyivel trendibb azt mondani egy általunk viselt szoknyára, hogy "vintage", mint "a Hádában turiztam".

vintage

Claudia barátnőmmel már egy ideje megbeszéltünk egy közös turizást, és most sort is kerítettünk rá - s milyen jól tettük :) hiszen eredményesen zárult a túra, én is gazdagabb lettem egy fekete kis pamut beach ruhával (bár én szándékosan bitch ruhának kereszteltem, mert elég rövidecske és még fodros is, lásd mellékelt ábra első 2 képe) és egy laza, tollas motívummal megtört (megtört=nem ANNYIRA fekete :) )tank toppal. Kicsit lamentáltam, mert a színeket hiányoltam (milyen meglepő, egy koromfekete ruhánál, nemde?), de feldobja majd a strandra tartva a helyenként kikandikáló DURVA pink alapon fehér pöttyös bikinim :))) Végül meggyőztem magam, és a tény, hogy mindezért 1490 HUF fizettem, csak még édesebbé teszi a vadászat örömét.
bitch dress & tank top

Sokszor eltűnődöm, mi lehet a ruha története, vajon milyen utcákon sétált, mielőtt hozzám került - persze sok a vadonatúj, original cimkés darab is, aminek én írom már a történetét.

És Te? Like turi?

Csók,puszi,pá édeseim
Zsuzska

2012. augusztus 10., péntek

Pasta, pasta, pasta

Ciao Bella!

Ahogy a jó öreg olasz mondás tartja: Chi mangia bene, mangia italiano vagyis szabad fordításban: aki jót akar enni az olasz kaját eszik :) Nyilván nem csak hangzatos frázis ez, hiszen köztudott,  mennyire finom is egy bazsalikomos bruschetta vagy egy pikáns penne all'arrabiata (és az általam készített ill. fotózott panna cottáról már ne is beszéljünk....). Jómagam NAGYON elfogult vagyok, már-már félig tiszteletbeli olasz lettem, Marconak hála s minekután még szenvedélyes szakács is a lelkem, ez mérhetővé is vált rajtam.

Az Ízek, imák, szerelmek (Eat, pray, love) c. filmből egyik kedvenc jelenetem láttán mindig megéhezek: Julia Roberts mintegy bűnös élvezetként, oldalra vetett félő pillantásokkal esik neki a tésztájának és még az aláfestő zene is művészi, egy Mozart ária.

 Mert bizony művészet az, amit az olaszok csinálnak és AHOGY teszik mindezt, az véleményem szerint utánozhatatlan. Legyen szó egy kisvárosi trattoriáról vagy akár kinti barátaink kempingbeli Ferragosto ebédjéről, egy dolog közös: már az evésig vezető út is tele van élvezettel! Gondoljunk csak a hangzatos nevekre: pl. a ravioli di ricotta e spinaci al pesto di noci olyan, mintha egy szerelmes ballada kezdő taktusait duruzsolná a fülünkbe. Aztán jön az alapanyag gondos válogatása - Marco például nem adhoc módon dönti el, mit főz vagy mit együnk, mikor kint járunk: ösztönösen rávágja, milyen zöldségnek van épp szezonja - melyik régióban így biztosan friss és zamatos lesz a belőle elkészített étel. A hozzávalók élénk színe, illata mármár egyfajta előjátékként részei a főzésnek, melynek természetesen a végső beteljesülése szánkhoz érve történik (khm, nem, ezek a sorok nem a Júlia vagy Romana legfrissebb számából származnak :) )

Pár éve Petra barátnőméknél voltunk kerti grill partyn, amikor szóba került a spaghetti aglio, olio e peperoncino, amiről akkor fogalmam sem volt, mi lehet és az elmondottak alapján rém egyszerűnek és ízetlennek tűnt, melynek ellenkezőjéről a jelenlévők nem tudtak meggyőzni. Egészen addig, míg tavaly nyáron drága Donatella barátnénk egy vasárnap éjjelen (!) felpattant a napozóágyából és felkiáltott "Spaghettata!". Egészen pontosan ÉJFÉL volt, már épp kezdtem megemészteni a kiadós vacsorát amikor tudatosult bennem: megint eszünk :) Mivel a tészta a gyengém (ajjjjj) így nem tanúsítottam ellenállást, go-with-the-flow és jött aminek jönnie kellett: a híres nevezetes, Donatella-féle spaghetti aglio e olio e peperoncino. Nagyon egyszerű recept, kb 15 perc és már ettük is kétpofára, mintha kötelező lenne - azóta a KEDVENC tésztám lett. Persze a kempingből hazatérve úgy gondoltam, ezt az egyszerű kaját én is meg tudom csinálni. Khm... már ott elakadtam, hogy a fokhagymát gerezdenként vagy felvágva és egyébkéntis meddig kell a forró olivaolajban hagyni??? Felhívtam Donatellát :) Azóta viszont professzionális szintre fejlesztettem, és a fokhagyma előtt jó kis magyar szokáskánt apróra vágott hagymát (tudod, csak egy keveset, az íze kedvéért) teszek bele, majd a végén jöhetnek bele a peperoncino-k (tanulópénz= NE hagyd az olajban túl sokáig; az első próbálkozásom ehetetlenül csípős lett) és kész is. Könnyű, finom és nagyon olasz - épp, ahogy én SZERETEM :) Íme, ahogy én készítem (és fotózom :) ) Buon appetito!

spaghetti aglio olio e peperoncino by Zsuzska
Csók, puszi, pá, édeseim
Zsuzska

2012. augusztus 9., csütörtök

Takarni vagy nem takarni? Ez itt a kérdés!

Ciao Bella!
A magamfajta "erősebb testalkatú" (anyukám után szabadon) nőkben minden reggel felmerül a kérdés: mindent eltakaró lepelruha vagy test vonalát követő bevállalós.
Velem sincs ez másképp - reggelente kész káosz uralkodik el csöppnyi lakásomban, és olykor eléggé megviseli idegeimet a hosszas válogatás: ez a nadrág jó lenne, de a színben passzoló felsőben úgy érzem magam, mint egy kötözött sonka...dilemma....dilemma és még több dilemma. Szeretem összepárosítani a dolgokat, egész koncepciókban gondolkodom. Bevallom néha már túlzásba is esek, de ha egyszer bekattan, hogy egy adott fülbevalót akarok viselni aznap, képes vagyok az egész ruhatáram felpróbálni, nyilván 20 perces késésben kapkodva, hogy megtaláljam az általam tökéletesnek érzett szettet hozzá - ezt persze nem látja senki (kivéve Marcot, aki végképp nem érti, hogy 2 kék felső között mégis mi a fene különbség van?), csak a végeredményt. Pedig az odáig vezető út néha tényleg fárasztó...nem panaszkodni szeretnék, hisz magamnak generálom a kényszeres ruhapróbát, s azt is tudom, ennek vajmi' kevés köze van a testalkatomhoz. 

Szokásos kérdés már a vásárlás pillanatában is: megpillantok egy sátorszerű ruhadarabot (rendszerint felsőket, mert a lábam nagyjából szabványméret, így csak a felső tájakat kell nagyobb odafigyeléssel kezelni) és ráharapok: ez PONT jó lesz nekem, a színe is tetszik, jól variálható (nem utolsó szempont ugyebár) ÉS a lényeg: eltakarja a hasam...Van, hogy hirtelen felindulásból meg is veszem majd a szekrényben "porosodik" az idők végezetéig (vagy amíg az én drága jó anyukám presszionálásának hatására szortírozást tartok)... és miért? Mert a sátorszerű darabok NEM állnak jól! Ez csak egy piszkos mind-game, amit a rossz beidegződés miatt követek el (s gondolom nem vagyok ezzel egyedül, khm?) sorozatosan..hiszen megpróbálom figyelmen kívül hagyni a tényt, hogy az A vonalú felső "fennakad" majd az "ütközőimen" így még inkább nagynak tűnök. 
Nagyon divatosak voltak már tavasszal a leggings-el jól kombózható tank top-ok s maradtak a nyár slágerei is. A képen látható Asos felsővel már régóta szemezek, de mivel internetről kellene megrendelni, szerencsére lebeszéltem ezidáig magam erről a (vélhetően) ballépésről, mert bár a Curve szekció egyik darabjáról van szó, azt is tudom, hogy optikailag ez MINDENKIT nagyít, lásd a nádszál vékony D. Regina is husibbnak tűnik (színtől és póztól függetlenül :) ) pedig ő aztán szupervékony!
Aztán ott vannak a deréktájon húzott (=hasi-husit fedő) topok, amik láttán felcsillan a szemem, a szívem is hevesebben ver, hiszen tőkéletes választásnak tűnnek egy leggings-el vagy szűk farmerrel kombinálva....de megint csak NEM, hiszen ki akar úgy kinézni mint egy termetes hőlégballon?? Ez a fazon szintén amorf alkatot varázsol a dúskeblű és/vagy teltebb hölgyeken, megszüntetve teljesen a nyomokban még fellelhető derékvonalat.
Mi a megoldás? Az arany középút, mint mindig, most is jó tanácsadó: nem kell BíróIcás testrefeszülő metállédis dresszben gondolkoznunk, de a sátor méretig se jussunk el! Tapasztalatom szerint legideálisabb a test formáját ENYHÉN, de azért KÖVETŐ ruhadarab, ami ott van meghúzva/beszűkítve ahol az épp legelőnyösebb viselője számára (=nálam ez a mell alatti részt jelenti)
A kép első két felsőjét nem kell elmagyaráznom, viszont ami a colour blocking ruhában még figyelmet igényel (az előnyös mell alatti szabáson túl) az ejtett váll! Gyakran alkalmazom ezt a trükköt én is vállpántos (vagyis ujjatlan) felsőknél/ruháknál, hiszen optikailag szexi és előnyös (eltereli a figyelmet az általam vastagnak ítélt csupasz karomról).

Egyszóval felejtsük el a takarózást, mert azzal csak magunk alatt vágjuk a fát (ill. csökkentjük az amúgy sem ideális csípő-derék közti különbséget!) - inkább ismerjük meg a testünket, mert mindenkiben van valami plusz, valami ami hangsúlyozást érdemel: egy formás láb, egy szép vádli, egy keskeny csípő (ahhh....szerencsések!), stb stb! 
Merjünk szépek és szexik lenni - mert egy bizonyos méreten túl is megérdemeljük ;-)

Csók puszi pá édeseim!
Zsuzska

2012. augusztus 8., szerda

Maxi szoknya - maxi love

Ciao Bella!

Idény nyáron (is) hatalmas LOVE a maxi szoknya. Persze körültekintően kell az ideális darabot megválasztani, legyen szó színről, fazonról, mintákról.
Outfit ma
A mai outfitem kapcsán merült fel ez a téma, mert sok bókot kaptam az ezeréve-megvásárolt-de-sosem-hordott fekete H&M pamutszoknyának köszönhetően. Mivel fekete, ezért tudjuk, slankít és követi a lábaim vonalát, szűk fazonú de mégis rugalmas, egyszóval LOVE. Szerintem ez a fazon a nők nagy részének jól áll, optikailag nyújt és nagyon vagány. A feketével már csak azért sem lehet mellényúlni, hiszen remekül variálható egy színes (bármilyen, vagy akár fehér) felsővel.
etno maxi
Szekrényemben egyébként többféle maxi szoknya rejtőzik, mivel a végletek embere vagyok, így ha szoknya akkor vagy rövid vagy hosszú. Idén vettem először térdig érő szoknyát, amolyan "hagymaformájú", ami persze kivételként erősíti a szabályom. Többet indiai boltban szereztem be - ott lehet csak igazán "fürödni" a színek kavalkádjában és megfelelő felsővel ill kiegészítőkkel elkerülhető a "tarisznyás-bölcsész" kinézet. Egyébként az etno vonal nem ment még ki a divatból (vagy ha igen who-the-fuck-cares, nálam akkor is LOVE).
fodros maxi
Vannak ilyen laza esésű bő szoknyáim is, amiket derékig érő húzott felsőkkel szoktam felvenni (persze ha kevesebb lenne az úszógumim, egy sima ujjatlan trikóval is tökéletes kombót alkotnának, de mint tudjuk...khm..) de jópofák ezek a ráncolt-fodros darabok is. Amit viszont messziről elkerülök, azok a klasszikus, ovis éveimet idéző "rakott" szoknyák. Na az pont jól állt, mikor 5 éves és pár kilós voltam; persze az igazat megvallva még nem próbáltam fel ilyen szoknyát, de láttam már szélesebb csípőjű lányon...khm...
kalappal kombinálva
Ami az abszolút kedvenc nálam, azok a kalappal és egyszerű felsővel kombinált szettek: fiatalos, üde, laza és egyedi! Nagy-nagy LIKE. A kalapokat is szeretem, nyári hőségben praktikusak, sőt, egy bad-hair-day napon életmenőek tudnak lenni (tapasztalat!).
Jelenleg a szoknyakívánságlistámon egy, a képen láthatóhoz hasonló darab szerepel, tetszik az elől rövidített szabásmód, azt hiszem szétnézek, fellelhető-e az én méretemben is valahol... és ha még ilyen gyönyörű indigókéket kapnék, hejjjj, az lenne ám az öröm :)

Bella, szoknyára fel, maxi hossz maxi lazaság!

Csók, puszi, pá édeseim
Zsuzska

2012. augusztus 7., kedd

A színes-mintás nadrág

Ciao Bella!

Így első bejegyzésként illő lenne bemutatkoznom..noha jelen pillanatban úgyis "csak" barátnőim olvassák e sorokat, arra gondoltam, megmutatom magam, így egyből az elején - hisz ha már lúd...

Íme a mai outfit - ami elég beszédesre sikerült, hisz ott virít boltkórosságom legújabb darabja, a SZÍNES MINTÁS nadrág.
2012.08.07.
Nem véletlenül lett csupa nagybetű: valami rejtélyes oknál fogva sok nőtársam, akik hozzám hasonlóan némi "plusszal" élnek együtt, azt gondolja, hogy 
1. a mintás nadrág tuti kövérít
2. fekete, fekete, najó esetleg sötétszürke, mert abban vékonyabb leszek
3. túl öreg vagyok már a kihívóan színes darabokhoz
4. nem túl jól kombinálható egy tarka nadrág

Mennyi kifogás...és mennyire tévesek! Jómagam sem vagyok már tini, de miért lenne gond, ha életet viszek a mindennapjaimba? A színek egyébként is a gyengéim, na de lássuk ezt a nadrágot: telis-tele virággal, mi is lehetne vidámabb? :) Egy megfelelő hosszúságú pólóval (ami "ápol-s-eltakar" s azt engedi láttatni, amit igazán szeretnénk) bármely színből, ami megtalálható a nadrágban remek szett összehozható.
Persze ügyelni kell a "vásári" hatás elkerülésére, mindenki személyiségétől (és persze "bevállalod" szintjétől) függően eldöntheti, mennyi színt bír el - nálam azért még belefért ez a tűzpiros Kathy von Zeeland táska is.
Személy szerint annyira boldog voltam, hogy kaptam a méretemben ilyen vidám, nyári capri nadrágot - érdemes a H&M-be benézni a B&B részlegre (már ahol van), néha rábukkanok nem túl "nyanyás" darabokra is.
A vizuális bemutatkozás után egy rövid asszociációs listával zárnám soraim, amik engem jellemeznek, s amik idővel úgyis átkúsznak majd a virtuális világ sorain, ahogy egyre többet megmutatok (nem, nem a Playboy kért fel :) ) magamból:
humor, ízlés, jókedv, pozitív,kreatív, szerelmes, olasz, süti, kommunikáció, barátság, színes, beszédes, alapos, szexésnewyork, vizuális, érzékeny....talán ennyit, így elsőre ;-)

csók puszi pá édeseim,
Zsuzska